Szélütés (stroke)

 
A stroke az agy egyes területeinek hirtelen kialakuló funkció károsodása , vérrög vagy agyi érgörcs miatt nem bekövetkező vérellátási zavar.. A stroke a fejlett gazdaságú országokban a  harmadik leggyakoribb halálozási ok. Bármely életkorban előfordulhat.   A stroke-ok  kialakulásuk módja szerint lehet: iszkémiás- és vérzéses stroke. Az Iszkémia oxigén-hiányos állapotot jelent, az agyszövethez nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér vagy a szövetek által felhasznált vér nem cserélődik elég gyorsan . Az iszkémiás stroke teszi ki a stroke-ok 80 %-át teszi ki . Az oxigén hiány leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Ha az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk. Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk. Az artéria elzáródhat az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-vastagodás és meszesedés miatt is. Ezt okozhatja cukorbetegség miatt kialakuló érfalkárosodás, Vérrögképződés történhet az elvezető agyi vénákban is, ekkor vénás trombózisról beszélünk. A vérzéses stroke (agyvérzés) esetében az agyi artéria megreped és vérzik,  a vér és az oxigén nem jut el a szövetekhez, a pangó vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás elnyomhat ép agyterületeket, és akadályozhatja a vér agyba jutását. Ha a vérellátási zavar néhány órán belül nem szűnik meg, az sejtek károsodnak (infarktus), amely halálhoz vezethet.   Tünetek: féloldali látásvesztés, beszédzavar , végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása , látótérkiesés, a kettőslátás,  nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet.   A stroke-ot leggyakrabban CT-vel és MRI-vel igazolják, a potenciális embólus vagy vérzésforrásokat pedig szív ultrahanggal, EKG, vérnyomás-monitorozás, érfestés (angiographia) továbbá a vér laboratóriumi vizsgálata derítheti fel. Fontos , hogy a beteg minél előbb orvoshoz kerüljön.   A kellő időben végzett vérrög oldás , vagy ér katéteres eltávolítás életet menthet.