Neurológia


Ezt érdemes tudni a neurológiáról

Az ideggyógyászat a központi és a perifériás idegrendszer szerkezeti és funkcionális megbetegedéseivel foglalkozik. Az idegrendszer károsodása sok esetben nem önálló jelenség, hanem más szervrendszerek nem megfelelő működése nyomán kialakult szövődmény.
Ez a tudományág foglalkozik a központi (agy és gerincvelő) és a perifériás (környéki) idegrendszer szervi problémáival, de ide tartozik a Parkinson-kór és az epilepszia kezelése is. A neurológus vizsgálja az agy, a gerincvelő, a környéki idegek és a hozzájuk tartozó ideg-izmok működését. A leggyakoribb idegrendszeri betegségek közé tartozik a fejfájás, a migrén az ideg- és derékfájdalom, az agyat érintő keringési betegségek (stroke), a demencia, az immunológiai eredetű betegségek (pl. sclerosis multiplex), az egyéb mozgásszervi zavarok, a neuromuszkuláris betegségek és az alvászavar is.

Milyen tünetek esetén kell neurológushoz fordulni?

Az idegrendszeri eredetű problémák tünetei változatosak lehetnek, és gyakran tűnnek hétköznapinak. Tartósan fennálló panaszok, például gyakori fejfájás esetén azonban érdemes szakemberhez fordulni.

Ezekre a panaszokra érdemes figyelni:

  • fejfájás
  • szédülés
  • mozgáskoordinációs zavarok
  • végtagzsibbadás
  • gyengeség
  • beszédzavar
  • alvás- és látászavarok
  • vizelet- és széklettartási problémák
  • memóriaproblémák, gondolkodási zavarok
  • fájdalomszindrómák
  • görcsök
  • eszméletvesztés

Mi történik a neurológia vizsgálat során?

A szakorvos részletesen kikérdezi a pácienst a kórtörténetéről és aktuális panaszairól, ezt követően pedig sor kerül a fizikális neurológiai alapvizsgálatra. A neurológus ellenőrzi a páciens mentális állapotát, a feji és a koponyaidegek működését, koordinációját, reflexeit és érzékelését is. A vizsgálat körülbelül 20-30 percet vesz igénybe. Az orvos további diagnosztikus lépéseket javasolhat (beleértve több különböző képalkotó diagnosztikai vizsgálatot is) a pontosabb diagnózis felállítása érdekében. Szükség lehet például koponya-CT- vagy -MR-vizsgálatra, illetve Doppler-ultrahangvizsgálatra. Szükség esetén más szakterületre irányítja a beteget további kivizsgálásokra, például a belgyógyászatra, kardiológus vagy pszichiáter szakorvoshoz.

TOVÁBBI HELYSZÍNEINK

Figyelem! Az oldalon olvasható anyagok tájékoztató jellegűek és nem helyettesíthetik az orvosokkal, vagy gyógyszerészekkel való személyes konzultációt és alapos kivizsgálást.