Leukémia

 

A leukémia, vagy fehérvérűség a vérképzőszervek rosszindulatú daganata. A csontvelőben lévő vérképző sejtek féktelen burjánzása révén megjelennek a vérben a kóros fehérvérsejtek.

A leukémia hosszú ideig tünetmentes, majd kialakulnak a tünetek,  láz, hidegrázás, influenzaszerű tünetek, gyengeség, fáradékonyság, fertőzésekre való hajlam, étvágytalanság, fogyás, megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók, lép és máj, vérzékenység, sérülékenység, kis foltos bevérzések kialakulása a bőrben, a fogínygyulladás.

A leukémia kezelésére kemoterápiát, sugárterápiát, csontvelő átültetést és biológiai terápiát alkalmaznak. A krónikus mieloid leukémia kezelése ma már gyógyszeresen megoldott.

Leukémia minden életkorban kialakulhat. A 20 évesnél fiatalabb korosztályokban az előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek közel 50%-át a leukémia képezi.

A leukémiás betegek kezelésének fontos része a támogató kezelés, amelynek célja az, hogy segítse a leukémiával együtt járó, azt kísérő vérszegénység, fertőzések, vérzések felléptének megelőzését, de legalábbis csökkentse azok mértékét, súlyosságát. Ennek érdekében a betegek időszakosan teljes vérátömlesztést vagy vérlemezke – transzfúziót, antibiotikus kezelést kapnak.