Érsebészet

 

Kiket vár az érsebész szakorvos?

A Mammut Egészségközpont érsebészetén azokat várják – akár beutaló nélkül is, akiknek valamilyen érbetegséggel kapcsolatos panasza van. De azoknak is ez a terület ajánlott, akiknek családjában halmozottan nagy a keringési betegségek kockázata és szűrővizsgálaton szeretnének részt venni, vagy öröklött hajlam nélkül csupán vigyáznak az egészségükre és tudni szeretnék, milyen állapotban vannak az ereik.

A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető haláloknak számítanak. Magyarországon évente közel 40 ezer ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

Az érbetegségek artériás (verőeres) és vénás (visszeres) betegségekre oszthatók.

Az érbetegségekhez tartozik az érszűkület, a visszeresség, az értágulatok, a trombózis és a mélyvénás trombózis utáni tünetek.

Melyek az artériás (verőér) betegségek?

A verőér betegségek tünetei attól függnek, hogy melyik verőéren alakul ki értágulat, érszűkület vagy érelzáródás.

A hasban , a mellkasban a főverőéren tünetmentesen növekedhetnek a már kialakult tágulatok, amelyek kiszakadhatnak, és ez életveszélyes lehet. Ha a hasban lüktetést érez a beteg, az érsebészeti vizsgálat elengedhetetlen.

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) az artériák megbetegedése. Idősödő embereknél az érfalak megvastagodnak, az érfal rugalmassága csökken, a belső keresztmetszet beszűkül, érszűkület alakul ki, ezáltal egyre kevesebb oxigén dús vér jut a szövetekhez. Az érszűkület végtagi és nyaki ereket érint.

A nyaki verőér szűkületének fő tünete az egyik oldal bénulása. Az érsebész fonendoszkóppal kiszűrheti ezt a betegséget.

Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor koncentrációzavart, feledékenységet, szédülést, fülzúgást, látászavart, féloldali zsibbadást, féloldali bénulást okoz.

Az alsó végtagi érszűkület tünetei a nehezített járás, a járás közbeni lábfájdalom, ami rövid pihentetés után megszűnik. A végtagi érszűkület szövődményei miatt amputációra kerülhet sor.